Egy jobb világ reményében - Amerikába vándorolt rokonok

2020-ban megtudtam, hogy az én felmenőim között is voltak Amerikába vándoroltak

2020 mindannyiunk életében egy meghatározó év volt - pandémia, bezártság, bizonytalanság, utazás korlátozása és így tovább. Nekem azonban egy sokkal különlegesebb ok miatt vált felejthetetlenné ez az év. A koronavírus okozta lezárások miatt ebben az évben sokkal több időm volt a családfakutatásra időt fordítani. 

Ebben az évben tudtam meg azt, hogy az én családomban is van számos felmenő, aki egy jobb világ reményében az Amerikai Egyesült Államokba vándorolt.

Apai dédnagymamám - akit lehetőségem volt személyesen is ismerni - 8 gyermek közül volt a legfiatalabb. Veszprém megyében, Jákón (mai Bakonyjákón) született és élte egész életét. A családfakutatás kezdeti éveiben sikerült azonosítani az egyes testvéreket. A testvérek közül néhányan még itthon házasodtak meg, születtek gyerekeik. Sokat beszélgetve azonban különböző családtagokkal kiderült, hogy a 8 testvér közül csak dédnagymamám maradt Magyarországon. Összes idősebb testvére továbbá szülei is Amerikába vándoroltak. Egy részük még a két világháború között ment ki egy jobb világ reményében önszántukból, többen azonban kitelepítésre kerültek Németországba az 1948-as második világháború utáni kitelepítéskor mert németnek vallották magukat. Közülük néhányan szintén tovább folytatták innen útjukat Amerikába, hiszen addigra a család egy nagyobb része már kint berendezkedett. Ugyanakkor 2 testvér Németországban maradt.

Családjának kitelepítésekor dédnagymamám még csupán 24 éves volt. Számtalan alkalommal ötlött fel bennem az a kérdés, hogy fiatal felnőttként, két kicsi gyermek édesanyjaként, vajon milyen nehéz lehetett dédnagymamámnak egyedül maradnia Bakonyjákón. Miután családtagjai elhagyták Magyarországon személyesen már csak egyszer találkozott egyik bátyjával, a többi kinti testvérével és szüleivel pedig már soha. Végtelenül hálás vagyok, hogy dédnagymamám mindazon nehézség és megpróbáltatás ellenére, ami életében történt, mégis hosszú életet élt, így nekem is lehetőségem volt személyesen megismerni őt és számtalan kedves emléket szerezni vele. Habár viszonylag fiatalon, 64 évesen korában elvesztette férjét, mindannyian úgy emlékszünk rá, mint mosolygós, jókedvű, családjával törődő, életerős dédnagymamára. Én magam tíz éves voltam, amikor meghalt, így sajnos ahhoz még fiatal voltam, hogy megkérdezzem tőle, hogy mi segített neki az élete során a nehézségeken felülkerekedni, de életerős, pozitív hozzáállása mindenképp szemléletformáló hatással van a saját életemre is.

Kutatásom során sikerült megtalálni az Utaslitákat, amelyek feltüntették, hogy pontosan mikor indultak, melyik kikötőből indult a hajó, kik utaztak együtt, mi volt a végső úticéljuk. A Leitner család egytől egyig Patersonban, New Jerseyben telepedett le. Voltak akik teljesen egyedül utaztak, voltak akik együtt. A Newspaper.com újságadatbázisban (ld. később) talált gyászjelentések az élő leszármazottak "aranybányái" voltak - a legtöbb esetben névről-névre voltak felsorolva azok a személyek, akik gyászolták a felmenőm halálát. Ezen listák alapján aztán az internet segítségével beindulhatott a még ma is élő távolabbi rokonok felkutatása.

Ahogy meséltem családomnak arról mi mindent találtam felmenőinkről, kiderült, hogy nagymamám egyik testvére a mai napon őrzi a dédnagymamám után fennmaradt emlékeket, hagyatékot. Ezen emlékek között találtunk több, mint 100 fotót az egyes testvérekről, az ő gyermekeikről, dédszüleimről. Voltak továbbá levelek, amiket dédnagymamám testvérei hazaküldtek neki, volt benne meghatalmazás egyes ügyintézésre. Végtelenül hálás vagyok azért, hogy annó dédnagymamám házának kiürítésekor a rokonaim fontosnak tartották megtartani ezeket az emlékeket. Óriási segítség volt továbbá, hogy volt olyan személy a családban, aki többé-kevésbé fel is ismerte a fotókon lévő személyeket.

Adatbázisok, amiket a kutatásomhoz használtam:

1. Utaslista kereső az Ellis Islandra, New Yorkba érkezett hajókon utazókról és a hajók kinézetéről.
2. A Newspapers.com adatbázisában érdekesebbnél érdekesebb újságcikkeket olvashattam felmenőimről. Szerencsésnek érzem magam, ugyanis a család számos tagja rendkívül jól volt dokumentálva - mindenkiről találtam gyászjelentéseket, kerek házassági évforduló keretében tartott ünneplésekről információkat, néhány testvérről nagyon részletes leírást, hogyan jutott ki, ugyanis körülményes volt a helyzete.
3. A Findagrave.com és a Billiongraves.com nagy segítséget jelentett a kint elhunyt rokonok sírjának felkutatásában.