Egy lakás, ami titkos kincset rejt a családunknak

Családunk váratlan helyen talált felbecsülhetetlen információra egy családtaggal kapcsolatban

Sok évvel ezelőtt édesanyám egyik unokatestvére vásárolt egy lakást. A lakás szinte teljesen üres volt néhány bútort leszámítva. Az ingatlan megvásárlása után az egyik szekrény aljában egy régi táskára bukkant, amit alaposabban szemügyre véve olyan értékes kincsre lelt, amit soha nem gondoltunk volna.

Ebben a táskában annak a hölgynek (Jolánnak) a hagyatéka volt, aki korábban a lakásban lakott. Jolán szülei már nem éltek, gyermeke nem született, férjétől elvált és valahogy senki a távolabbi rokonok közül nem tartott igényt a táskában lévő emlékek megőrzésére. MI viszont annál inkább, ugyanis Jolán az én anyai dédnagypapám testvérének lánya volt, tehát nagymamám unokatestvére! Valahogy a mi családunknak is megszakadt ezekkel a rokonokkal a kapcsolata az évek folyamán, nagymamám emlékszik rá, hogy gyerekkorában többször találkozott még a család, de aztán valahogy a látogatások egyre ritkultak, míg arra a szintre jutott a helyzet, hogy már nem tartották egymással a kapcsolatot - habár csupán pár percnyi séta volt a nagymamám lakása és Jolán lakása között.

A táska pedig egy valódi kincsesbánya volt számunkra. 

Többek között találtunk benne:

• Születési anyakönyvet
• Saját kézzel írt önéletrajzot
• Válási perek papírjait
• Fotókat - sajnos ez esetben nem sikerült mindenkit beazonosítani :-(
• Bizonyítványokat
• Egészségügyi papírokat
• Születésnapi üdvözlő lapokat
• Dolgozó ifjúság szövetsége Tagsági könyveket benne számtalan tagsági díj befizetését igazoló bélyegekkel az 1960-as évekből

Az összes közül azonban a legértékesebbek a személyes LEVELEK voltak, amiket Jolán még kamaszkorában édesapjától Gyulától kapott, aki a második világháború kezdeti éveiben Brazíliába került. Gyula a Balatonfűzfői Nitrogénműveknél dolgozott vegyészként, ahonnan állami kiküldetéssel került Brazíliába. Ezekből a levelekből sok mindent megtudunk Jolánról, olvasva a sorok között átjön a kettejük kapcsolatának mikéntje. Megtudjuk azt, hogy Gyula törekedett arra, hogy Magyarországon maradó feleségét és lányát kijuttassa Brazíliába és számtalan levelében kifejezi a frusztrációját az ügyintézés nehézségeivel kapcsolatban, hogy Jolán zongorázni tanult, hogy Gyula a tengeren túlról bíztatja lányát, hogy sikeresen küzdjön meg az iskolai feladataival, hogy nem feletkezik meg születésnapi üdvözlőlapot küldeni lányának és még sok egyebet.

A történetnek sajnos szomorú vége van, mire Jolánnak sikerül elhagynia Magyarországot és elindulnia meglátogatnia édesapját, addigra megtudja, hogy Gyula elhalálozott Brazíliában. A mai napig nem sikerült pontosan megtudnom, hogy mikor halt meg Gyula, de ezen táska tartalma által számtalan olyan dolog napvilágra került, amit ezek nélkül soha nem tudhattam volna meg.

Sokan erre azt mondják, hogy "micsoda véletlen / puszta szerencse", én azonban ebben nem hiszek. Ennek így kellett lennie!